Gasztro út: Kína gasztronómiája és 10 zseniális étele

A kínai gasztronómia világa

1. A régiók sokszínűsége

Kína hatalmas ország, és ez az éghajlati, kulturális és történelmi különbségekben is megmutatkozik, csakúgy, mint az ételek terén. A kínai konyhát gyakran nyolc nagy régióra osztják, ezek közül a legismertebbek:

• Szecsuáni konyha: híres a csípős, erőteljes ízekről és a szecsuáni borsról.
• Kantoni (guangdongi) konyha: könnyű, friss és enyhén édes ízvilág jellemzi, sok tengeri étellel.
• Shandongi konyha: a húsételek és a gazdag, sós ízek kedvelőinek.
• Jiangsu konyha: harmonikus, művészien tálalt fogásai híresek.

2. Az öt alapelem és az egyensúly filozófiája

A kínai ételkészítésben nemcsak az íz fontos, hanem az egyensúly is. A hagyományos kínai orvoslás szerint az ételnek a jin-jang elvek és az öt íz (édes, savanyú, sós, csípős, keserű) mentén kell egyensúlyban lennie. Egy jó kínai fogás nemcsak táplál, hanem harmonizálja a test energiáit is.

3. Alapanyagok és technikák

A kínai konyha híres a változatos főzési technikáiról, mint a wokban sütés, párolás, gőzölés vagy éppen a hosszan főzés.

Alapvető hozzávalók például:

• Rizs és rizstészta
• Szójaszósz, rizsecet
• Gyömbér, fokhagyma, újhagyma
• Tofu
• Bambuszrügy, shiitake gomba

10 Népszerű kínai étel, amit érdemes megkóstolni

1. Pekingi kacsa (Běijīng kǎoyā)

A pekingi kacsa igazi kínai gasztrolegendává vált, amelyet már a 13. századi császári udvarban is felszolgáltak. A kacsát először fűszerezik, majd több napon át szárítják, végül nyílt lángon vagy kemencében sütik ropogósra.

A bőre aranybarna és ropogós, míg a húsa omlós és szaftos.

Hagyományosan vékony palacsintába tekerve tálalják, metélőhagymával, uborkával és édes bab- vagy hoisin szósszal. Ez az étel a kínai vendéglátás egyik csúcsa, amit szinte minden gasztroturista kipróbál.

2. Sült rizs (chǎofàn)

A sült rizs az egyik leggyakoribb és legsokoldalúbb kínai étel. Lényege a főtt rizs, amelyet wokban újra lepirítanak különféle hozzávalókkal - zöldségekkel, tojással, hússal vagy tenger gyümölcseivel.

Eredetileg maradék rizs újrahasznosítására találták ki, ma viszont önálló fogásként is megállja a helyét. Gyorsan elkészíthető, kiadós és a világ minden pontján megtalálható.

3. Édes-savanyú sertés (tángcù lǐjǐ)

Ha van étel, amit a legtöbb ember azonnal kínai ételként ismer fel, az az édes-savanyú sertés. A ropogósra sült sertésfalatokat egy fényes, narancsszínű szósz borítja, amely egyszerre édes (cukor, ketchup vagy gyümölcs) és savanykás (ecet vagy citromlé).

Az étel gyakran tartalmaz ananászt, paprikát, hagymát is, és szinte minden kínai étterem étlapján szerepel világszerte.

4. Xiaolongbao (siao lung pao)

A xiaolongbao, vagyis a leveses gombóc, Kína keleti részéből, főként Shanghai környékéről származik.

A kis tésztabatyuk különlegessége, hogy a töltelék mellett levest is rejtenek magukban, amely a töltelék húsából fő ki a gőzölés során.

Enni művészet: előbb egy kis harapás, hogy a levet ki tudd szürcsölni, majd a többit egy falásra.

Általában bambuszkosárban párolják, és szójaszószban elkevert gyömbérrel tálalják.

5. Kung Pao csirke (gōngbǎo jīdīng)

A Kung Pao csirke egy szecsuáni eredetű fogás, amely csípős és pikáns ízvilágáról híres.

Alapja a kockára vágott csirke, amit mogyoróval, szárított chilivel és fokhagymával pirítanak össze egy szójaszószos-alapú mártásban.

A szecsuáni bors különleges, bizsergető ízt ad az ételnek. Bár a nyugati változatok enyhébbek, az autentikus verzió igazi ízbomba.

6. Dim sum (diǎnxīn)

A dim sum nem egyetlen ételt jelent, hanem egy egész étkezési kultúrát. A kantoni teaházakban kialakult szokás szerint a vendégek sokféle apró fogás közül válogathatnak - ezek lehetnek gőzgombócok, töltött rizstekercsek, tésztabatyuk, sült tekercsek vagy akár édes falatok.

A dim sum-ot gyakran teával együtt fogyasztják (ez a híres "yum cha" szokás), és a közös étkezés, a megosztás élményére épül.

7. Mapo tofu (mápó dòufu)

A Mapo tofu a vegetáriánusnak tűnő, de gyakran darált marhahússal készült szecsuáni fogások királynője. A tofu darabokat egy sűrű, csípős, szójaszószos, fermentált babpasztás szószban főzik meg, amit szecsuáni borssal és csilivel fűszereznek.

Az étel különlegessége a zsibbasztó-csípős kombináció, amelyet a régió konyhája olyannyira kedvel.

8. Chow mein (chǎomiàn), pirított tészta

A chow mein világszerte ismert, főként az amerikai kínai konyha révén vált igazán népszerűvé.

Ez a pirított tésztaétel Kína északi részéből származik, és általában szójaszószban, fokhagymával, zöldségekkel és különféle húsfélékkel (marha, csirke, sertés) készül.

Vannak ropogósabbra sült változatai is, de sok helyen inkább szaftosabb, puhább állagban tálalják. Gyors, laktató, ízletes - nem csoda, hogy világszerte szeretik.

9. Wonton leves (húntún tāng)

A wonton leves egy könnyű, de tartalmas étel, amelynek főszereplői a töltött tésztabatyuk, azaz a wontonok. Ezek apró, hajtogatott tészták, amelyekbe darált sertéshúst, garnélát vagy zöldséget töltenek.

A leves alapja általában csirke- vagy húsleves, amit zöldhagymával, pak choi-jal, esetleg tésztával is kiegészítenek. A kantoni konyhában különösen népszerű, de világszerte a kínai éttermek egyik legismertebb előételeként szolgál.

10. Tavaszi tekercs (chūnjuǎn)

A tavaszi tekercs szinte minden kínai büfé vagy étterem elmaradhatatlan előétele. Ezek az olajban kisütött tekercsek általában zöldségekkel, darált hússal vagy tésztával töltöttek, és gyakran édes-savanyú mártogatóssal kínálják.

Eredetileg a tavasz ünnepére készítették, a friss kezdeteket szimbolizálva, de ma már az év bármely szakában megtalálhatók világszerte.

+1. Szezámmagos csirke (zhīma jī)

A szezámmagos csirke főleg az amerikai kínai konyhában vált népszerűvé, de ma már a világ számos pontján ismert.

Kockára vágott csirkehúsból készül, amit ropogósra sütnek, majd édes, enyhén szójaszószos mázba forgatnak, végül szezámmaggal szórnak meg.

Az étel a narancsos vagy citromos csirkéhez hasonlóan a nyugati ízléshez igazított kínai fogások közé tartozik, de egyre több autentikusabb étterem is kínálja saját változatban.

5. A kínai étkezési kultúra

A kínai étkezési kultúra nem csupán az ételekről szól - egy teljes társadalmi és filozófiai rendszer áll mögötte.

Kínában például az étkezés mindig közösségi élmény: a fogásokat középre teszik, és mindenki együtt eszik, osztozva a falatokon.

A körasztalok és a forgatható tálcák (lazy Susan) is ezt a közös megosztást szolgálják.

Érdekesség, hogy az ételek sorrendje nem annyira kötött, mint a nyugati étkezéseknél - a leves, hús, zöldség, rizs akár egyszerre is az asztalra kerülhet.

A kínai konyha alapelve a yin és yang egyensúlya, vagyis a meleg és hűsítő ételek harmóniája: például a csípős, „meleg” ételeket (mint a gyömbér vagy bárány) gyakran kiegyensúlyozzák hűsítő hozzávalókkal (mint az uborka vagy tofu).

Még az is szempont lehet, hogy egy étel hogyan hat a test energiáira - így az étkezés szinte gyógyító rituálévá válik.